1. Közönséges barázdásbálna csontváza (Nemzeti Múzeum, Prága)
A közönséges barázdásbálna csontváza az egyik legnagyobb kiállított természettudományi objektum Csehországban. A megtermett nőstény 22 és fél méter hosszú és mintegy négy tonnát nyomó csontváza lenyűgöző betekintést nyújt e gigantikus lények testfelépítésébe. A csontvázat rekonstruálták, és Az evolúció csodái elnevezésű kiállítás díszeként a Prágai Nemzeti Múzeum történelmi épületében található.
2. Szent Mór ereklyetartója (Bečov nad Teplou vára)
Szent Mór ereklyetartója a cseh királyok koronázási ékszereivel együtt a Cseh Köztársaság egyik legértékesebb aranyműves történelmi műtárgya. Egyben Európa egyik legértékesebb aranyműves műtárgya is. A 13. századból származik, és Keresztelő Szent János, Szent Mór, Szent Apollinaris és Szent Timóteus csontvázának maradványait tartalmazza. Érdekes módon több évszázadra elveszett, és csak 1985-ben fedezték fel újra Bečov nad Teplou várában, ami rendkívüli érdeklődést váltott ki a történészek és régészek körében. Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű lelete.
3. Koronázási ékszerek (Prágai vár)
A cseh koronázási ékszerek a legfontosabb nemzeti kincsek közé tartoznak, amelyek rendszeresen kiállításra kerülnek a Prágai várban (2024 óta Petr Pavel elnök Szent Vencel napján is kiállítja őket). A gyűjteményt Szent Vencel koronája párnával és tokkal, a királyi alma tokkal, a királyi jogar tokkal és a koronázási palást alkotja.
4. Hanzelka és Zikmund Tatra 87-ese (Műszaki Múzeum, Kopřivnice)
A legendás Tatra 87-es gépkocsi, amellyel a híres cseh világutazók, Jiří Hanzelka és Miroslav Zikmund az 1950-es években átszelték Afrikát, Ázsiát és Latin-Amerikát. Ezt az egyedi személygépkocsit olyan aerodinamikai formaterv jellemzi, amely a maga korában nagyon fejlettnek számított. V8-as motorjával és alacsony profiljával a Tatra 87 a cseh technológia és kalandvágy szimbólumává vált.
5. Jan Kaspar repülőgépe (Nemzeti Műszaki Múzeum, Prága)
Ez az 1910-ben tervezett és megépített egyedülálló repülőgép az első olyan cseh repülőgép, amellyel sikeres repülést hajtottak végre. Kašpar a cseh repülés úttörőjévé volt, és repülőgépe ma is emlékezteti elszántságára és az akkori technológiai fejlődésre.
6. Csillagászati műszerek (Nemzeti Műszaki Múzeum, Prága)
A Tycho Brahe idejéből származó csillagászati műszerek olyan egyedülálló műtárgyak, amelyek jól szemléltetik a csillagászat 16. századi fejlődését. A híres dán csillagász által használt műszerek lehetővé tették az égitestek részletes megfigyelését, és hozzájárultak az űrtudomány fejlődéséhez.
7. Dinoszauruszfog (Morva Múzeum, Brno)
A Cseh Köztársaságban talált egyetlen ragadozó dinoszaurusz fogát éppen Brünnben tárták fel. A paleontológiai kiállításon látható.
8. Cseh Gránát (Cseh Paradicsom Múzeum, Turnov)
A szépségéről és jellegzetes sötétvörös színéről híres cseh gránátra fókuszáló egyedi ékszer- és ásványgyűjtemény. A múzeum gyűjteménye nemcsak különböző formájú és méretű gránátokat tartalmaz, hanem olyan történelmi darabokat is, amelyek a középkortól napjainkig mutatják be e drágakő fejlődését.
9. Litván kincs Helfštýnből (Régészeti Múzeum, Olmütz)
A nagyra értékelt felújításon átesett és kovácsművészek éves találkozójának helyt adó monumentális Helfštýn várából származó litván kincs az Olmützi múzeumban, pontosabban annak Művészeti Múzeum részében látható. E lenyűgöző középkori lelet értékes ékszerekből, érmékből és egyéb műtárgyakból áll.
10. A világ legnagyobb halottas hintója (Čechy pod Kosířem)
Az aprócska Čechy pod Košířem falu kastélyában egy egyedülálló és Közép-Európa legnagyobb, több száz történelmi hintóból álló gyűjteménye található. A legritkább kiállítási tárgyak közé tartozik az 1750-ben Franciaországban készült Arany hintó, illetve az érseki hintó, amely az Amadeus, a Sissi és a Vámpírlakodalom című filmekben is szerepelt. Az egyik legérdekesebb darab a világ legnagyobb halottas hintója. A gigantikus hintó hat és fél méter hosszú és három és fél méter magas.
11. Věstonice-i Vénusz (Morva Múzeum, Brno)
Válogatásunk a rendkívüli Věstonice-i Vénusszal zárul! A korai paleolitikumból származó, meztelen nőt ábrázoló kerámiaszobrot a világ legrégebbi ismert kerámiaszobrának tartják. A szobrocskát 1925. július 13-án fedezték fel Csehországban, egy őskori település - ma bőséges bortermelő terület- hamujában. Ezt a történelmi ritkaságot nem gyakran állítják ki, de 2025-ben a Věstonice-i Vénusz felfedezésének 100. évfordulójáról emlékezünk meg. A brünni Morva Múzeum a "Vénusz 100" projekt előkészítésén dolgozik, amelynek fő része egy a Káposzta piacon álló Dietrichstein-palotában 2025. június 18. és július 13. között megrendezésre kerülő kiállítás lesz. A látogatóknak egyedülálló lehetőségük nyílik majd arra, hogy a szobor eredetijét minden oldalról megtekinthessék.
